Cortical monitoring of cardiac activity during rapid eye movement sleep: the heartbeat evoked potential in phasic and tonic rapid-eye-movement microstates

The project was supported by the Hungarian Scientific Research Fund (NKFI FK 128100 and K 128117) of the National Research, Development and Innovation Office, as well as by the Higher Education Institutional Excellence Program of the Ministry of Human Capacities in Hungary, within the framework of the Neurology thematic program of the Semmelweis University. This project has also received funding from the European Union’s Horizon 2020 Research and Innovation Programme under the Marie Sklodowska–Curie grant (agreement No. 801505). PP was supported by a project from the Spanish Ministry of Science, Innovation and Universities (PGC2018-096655-A-I00). The study was supported by ELTE Thematic Excellence Programme 2020 TKP2020-IKA-05 provided by National Research, Development and Innovation Office.Sleep is a fundamental physiological state that facilitates neural recovery during periods of attenuated sensory processing. On the other hand, mammalian sleep is also characterized by the interplay between periods of increased sleep depth and environmental alertness. Whereas the heterogeneity of microstates during non-rapid-eye-movement (NREM) sleep was extensively studied in the last decades, transient microstates during rapid-eye-movement (REM) sleep received less attention. REM sleep features two distinct microstates: phasic and tonic. Previous studies indicate that sensory processing is largely diminished during phasic REM periods, whereas environmental alertness is partially reinstated when the brain switches into tonic REM sleep. Here, we investigated interoceptive processing as quantified by the heartbeat evoked potential (HEP) during REM microstates. We contrasted the HEPs of phasic and tonic REM periods using two separate databases that included the nighttime polysomnographic recordings of healthy young individuals (N = 20 and N = 19). We find a differential HEP modulation of a late HEP component (after 500 ms post-R-peak) between tonic and phasic REM. Moreover, the late tonic HEP component resembled the HEP found in resting wakefulness. Our results indicate that interoception with respect to cardiac signals is not uniform across REM microstates, and suggest that interoceptive processing is partially reinstated during tonic REM periods. The analyses of the HEP during REM sleep may shed new light on the organization and putative function of REM microstates.Hungarian Scientific Research Fund (NKFI FK 128100 and K 128117)Higher Education Institutional Excellence Program of the Ministry of Human Capacities in HungaryEuropean Union’s Horizon 2020 Research and Innovation Programme under the Marie Sklodowska–Curie grant (agreement No. 801505)Spanish Ministry of Science, Innovation and Universities (PGC2018-096655-A-I00)ELTE Thematic Excellence Programme 2020 TKP2020-IKA-05 National Research, Development and Innovation Offic

Nightmares and bad dreams in patients with borderline personality disorder: Fantasy as a coping skill?

ABSTRACT – Background and Objectives: Previous studies reported a high prevalence of nightmares and dream anxiety in Borderline Personality Disorder (BPD) and the severity of dream disturbances correlated with daytime symptoms of psychopathology. However, the majority of these results are based on retrospective questionnaire-based study designs, and hence the effect of recall biases (characteristic for BPD), could not be controlled. Therefore our aim was to replicate these findings using dream logs. Moreover, we aimed to examine the level of dream disturbances in connection with measures of emotional instability, and to explore the protective factors against dream disturbances. Methods: 23 subjects diagnosed with BPD, and 23 age and gender matched healthy controls were assessed using the Dream Quality Questionnaire, the Van Dream Anxiety Scale, as well as the Neuroticism, Assertiveness and Fantasy scales of the NEO-PI-R questionnaire. Additionally, subjects were asked to collect 5 dreams in the three-week study period and to rate the emotional and phenomenological qualities of the reported dreams using the categories of the Dream Quality Questionnaire. Results: Dream disturbances (nightmares, bad dreams, night terror-like symptoms, and dream anxiety) were more frequent in patients with BPD than in controls. Dream disturbances correlated positively with Neuroticism, while Fantasy proved to be a negative correlate of dream disturbances

Nightmares and bad dreams in patients with borderline personality disorder: Fantasy as a coping skill?

ABSTRACT – Background and Objectives: Previous studies reported a high prevalence of nightmares and dream anxiety in Borderline Personality Disorder (BPD) and the severity of dream disturbances correlated with daytime symptoms of psychopathology. However, the majority of these results are based on retrospective questionnaire-based study designs, and hence the effect of recall biases (characteristic for BPD), could not be controlled. Therefore our aim was to replicate these findings using dream logs. Moreover, we aimed to examine the level of dream disturbances in connection with measures of emotional instability, and to explore the protective factors against dream disturbances. Methods: 23 subjects diagnosed with BPD, and 23 age and gender matched healthy controls were assessed using the Dream Quality Questionnaire, the Van Dream Anxiety Scale, as well as the Neuroticism, Assertiveness and Fantasy scales of the NEO-PI-R questionnaire. Additionally, subjects were asked to collect 5 dreams in the three-week study period and to rate the emotional and phenomenological qualities of the reported dreams using the categories of the Dream Quality Questionnaire. Results: Dream disturbances (nightmares, bad dreams, night terror-like symptoms, and dream anxiety) were more frequent in patients with BPD than in controls. Dream disturbances correlated positively with Neuroticism, while Fantasy proved to be a negative correlate of dream disturbances

A Rövidített Egészségszorongás-kérdőív (SHAI) magyar verziójának kérdőíves validálása és pszichometriai értékelése = Validation and psychometric evaluation of the Hungarian version of the Short Health Anxiety Inventory (SHAI)

Elméleti háttér és célkitűzés: Jelen kutatás célja a Rövidített Egészségszorongás-kérdőív (Short Health Anxiety Inventory — SHAI; Salkovskis, Rimes, Warwick, &amp; Clark, 2002) magyar verziójának elkészítése, pszichometriai értékelése és kérdőíves validálása volt. Módszerek: A vizsgálatban 441 alsóéves egyetemista (37% férfi; átlagéletkor: 20,5±1,33 év) vett részt, összesen 5 kérdőív kitöltésével (SHAI; Szomatoszenzoros Amplifikáció — SSAS; Vonásszorongás — STAI-T; Szubjektív Testi Tünetek — PHQ-15; WHO Jól-lét — WBI-5). Eredmények: A megerősítő faktorelemzés mind a két-, mind a háromfaktoros verzió esetében jó illeszkedési mutatókat eredményezett, ezért az irodalomban inkább elfogadott két alskálás (Beteggé válás észlelt valószínűsége; Betegség észlelt következménye) megoldás használatát javasoljuk. A kérdőív magyar verziója jó belső konzisztenciával (Cronbach-alfa = 0,83) bírt, a STAI-T, az SSAS és a PHQ-15 skálákkal közepes erősségű (Pearson-r: 0,33—0,44; p<0,001) korrelációt mutatott, míg a WBI-5 esetében az együttjárás gyengébbnek és negatív irányúnak mutatkozott (—0,26; p<0,001). Következtetések: Az eredmények alapján a kérdőív pszichometriai szempontból megfelelőnek tűnik, ugyanakkor a végső értékeléshez a vizsgálatot érdemes volna más mintákon is megismételni. | Aim: The study aimed at the preparation, psychometric evaluation and questionnaire-based validation of the Hungarian version of the Short Health Anxiety Inventory (SHAI; Salkovskis et al. 2002). Methods: 441 undergraduate students (37% male; mean age: 20.5±1.33 yrs) completed five questionnaires (SHAI; Somatosensory Amplification — SSAS; Trait Anxiety — STAI-T; Subjective Somatic Symptoms — PHQ-15; Well-being — WHO-WB). Results: The confirmatory factor analysis indicated equally good fit between the empirical data and the two- and three-factor-models described in the literature. In the light of the international findings, the use of two subscales (Illness Likelihood and Illness Severity) seems to be preferable. The Hungarian version of the questionnaire has shown good internal consistency (Cronbach’s alfa = 0.83) and medium level correlations (Pearson’s coefficients between 0.33 and 0.44; p<0,001) with the STAI-T, SSAS and PHQ-15 scales. The association with the WBI-5 was weaker and negative (r = —0.26; p<0.001). Conclusion: According to the results, the Hungarian version of the SHAI has good psychometric properties. To come to a final conclusion, replication of the study in different samples would be necessary

Elmerülés az élményben : a Tellegen-féle Abszorpció Skála vizsgálata egyetemista mintán = Submersion in the experience: The examination of the Tellegen Absorption Scale in an undergraduate university sample

A Tellegen Abszorpció Skála (TAS) egy sajátos információfeldolgozási módra való hajlandóságot mér, melynek meghatározó eleme az élményben való teljes elmerülés oly módon, hogy a figyelem fókuszában tartott külső vagy belső inger teljes mértékben „kitölti” a reprezentációs rendszert. Míg a TAS-t eredetileg a szuggesztibilitás és hipnábilitás mérésére fejlesztették ki, több évtizedes pályafutása során számos személyiségjeggyel, pszichopatológiai és pszichoszomatikus jellemzővel hozták összefüggésbe. A jelen tanulmányban elsősorban amellett érvelünk, hogy az abszorpciós képesség csak közvetetten kötődhet pozitív vagy negatív mentális jelenségekhez. Míg az abszorpciós képesség az inger feldolgozási módját határozza meg, az élmény minősége (pozitív vagy negatív jellege) elsősorban magától az ingertől, azaz a reprezentációs tartalomtól függ. Az abszorpciós képesség így pozitív és negatív élmények intenzitását egyaránt fokozhatja. A jelen kérdőíves vizsgálatban 567 egyetemista adata alapján bemutatjuk a TAS magyar nyelvű változatának pszichometriai jellemzőit, összefüggését egyes személyiségjellemzőkkel, pszichopatológiai és pszichoszomatikus érzékenységet vizsgáló mutatókkal, továbbá megvizsgáljuk az abszorpció tünetképzésben játszott szerepét. Eredményeink arra utalnak, hogy a 34-tételes TAS magyar változata megfelelő belső konzisztenciával bír, ugyanakkor a gyakorlatban az egyes alskálák használatától az alacsony belső konzisztencia miatt érdemesebb eltekinteni. A skála konvergens validitásának vizsgálata során az abszorpció a szakirodalomban dokumentált összefüggéseket mutatta a vizsgált személyiségjellemzőkkel, mint például a fantáziálásra való hajlandósággal és az érzelmi nyitottsággal, illetve ugyancsak pozitívan korrelált a disszociatív tünetekkel, a személyes éntudatossággal, a szomatoszenzoros amplifikációval, a szubjektív testi tünetekkel, a pozitív és negatív affektivitással, továbbá kapcsolatban állt az álomfelidézéssel és az álmok ébrenlétre gyakorolt hatásával. További eredményeink szerint az abszorpció szorosan összefügg a tünetképzésre való hajlammal. Mivel nézetünk szerint az abszorpció az inger feldolgozási módját jellemzi, feltételezzük, hogy amennyiben a magas abszorpciós hajlammal jellemezhető személyek figyelmének középpontjába a szomatikus ingerek (különböző testérzetek) kerülnek, az abszorpciós tendenciák jelentősen fokozhatják egyes szomatikus tünetek kialakulását. | The Tellegen Absorption Scale (TAS) measures the tendency for a specific information processing style, characterized by intensified immersion in the experience, where the representational system seems to be entirely dedicated to model the internal or external stimulus held in the focus of attention. Originally the TAS was developed to measure suggestibility and hypnotizability, but in the last decades it was associated with several personality dimensions, psychopathological and psychosomatic variables. Here we argue that absorption is only indirectly related to positive or negative mental phenomena. While absorption determines the mode of stimulus processing, the quality of the experience (positive or negative) depends fundamentally on the nature of the representational content. Hence, absorption can equally amplify the intensity of positive and negative experiences. In this study, using the questionnaire based data of 567 university students, we evaluate the psychometric properties of the Hungarian version of the TAS, we investigate its relationship with personality dimensions, and variables measuring psychopathological and psychosomatic vulnerability and finally we investigate its role in somatic symptom generation. Our results suggest that the Hungarian version of the 34-item TAS has adequate internal consistency; however, due to the low consistency of the subscales we suggest to use only the whole scale, setting aside from its documented subscale structure. The examination of the convergent validity of the scale – in concordance to previous findings – showed Absorption to be related to such personality dimensions as fantasy and emotional opennes. Moreover, absorption correlated positively with dissociative experiences, private self-conciousness, somatosensory amplification, somatic symptom severity, positive and negative affect, dream recall frequency and the effect of dreams on daytime mood. Our further results indicate that absorption is intimately related to the tendencies of symptom generation. Since in our view absorption reflects the information processing style of a stimuli, we hypothesize that if individuals characterized by higher levels of absorption focus on somatic, bodily sensations, enhanced symptom generation may occur

Somatosensory amplification and absorption contribute to electrosensitivity

Background: Idiopathic Environmental Intolerance attributed to Electromagnetic Fields (IEI-EMF) is a self-reported condition where non-specific symptoms are attributed to weak non-ionizing electromagnetic fields. Despite its expanding prevalence, there is no generally accepted diagnostic procedure or definition to identify patients with this condition, thus studies usually apply only one question as inclusion criterion. The aim of our study was to demonstrate the heterogeneity of a self-reported IEI-EMF group and to identify further self-report questions that could be applied as inclusion criteria. Method: Cross-sectional on-line survey study was carried out with 473 participants (76.3% women; age: 35.03 ± 13.24 yrs). Self-diagnosed IEI-EMF (as assessed with a yes-or-no question), frequency of EMF-related symptom and severity of the condition were assessed, as well as somatic symptom distress (Patient Health Questionnaire Somatic Symptom Severity Scale, PHQ-15). Results: 72 (15.2%) individuals labelled themselves as IEI-EMF, however only 61% of them remained in the IEI-EMF group after the use of three inclusion criteria instead of one. 21% of the individuals labelling themselves as IEI-EMF reported neither symptoms nor any negative impact on their daily life. Conclusion: A minimum of two questions appear to be necessary as inclusion criteria for IEI-EMF in empirical research. Instead of the widely used yes-or-no question on accepting the IEI-EMF label, occurrence of symptoms attributed to EMF on a regular basis and at least a slight negative impact on daily life are required. Electromagnetic hypersensitivity (IEI-EMF) is often assessed by one yes-or-no self-report question. This practice is inappropriate from a conceptual and methodological point of view. At least two questions, assessing frequency of symptoms and their impact, are needed

A Testi Abszorpció Skála magyar változatának pszichometriai értékelése = Psychometric evaluation of the Hungarian version of the Somatic Absorption Scale

Elméleti háttér: A 19-tételes Testi Abszorpció Skálát D. Watson dolgozta ki a belső testi folyamatokra irányuló folyamatos figyelem mértékének mérésére. A kérdőív szerzőjének célja egy olyan skála kidolgozása volt, ami független a negatív affektivitástól/neuroticizmustól, egyfaktoros szerkezetű és az egészséges (nem patológiás) testi folyamatok folyamatos monitorozásának hajlamát méri. A skála mind ez idáig nem került publikálásra. Cél: Jelen munka célja a kérdőív magyar változatának elkészítése és pszichometriai értékelése volt. Módszerek: Az elkészített és visszafordítással ellenőrzött magyar verzió pszichometriai jellemzőit egyetemi hallgatók mintáján (n = 426; 38,5% ffi; átlagéletkor = 20,8 ± 1,63 év) vizsgáltuk. A résztvevők a Testi Abszorpció Skála mellett a Miller-féle Személyes Testi Tudatosság Skálát (PBCS), a rövidített WHO Jól-lét Kérdőívet (WHO-5), valamint a Pozitív és Negatív Affektivitás Kérdőívet (PANAS) töltötték ki. Eredmények: Az eredmények alapján a kérdőív jó belső konzisztenciával (Cronbach-alfa = 0,84) bír, az egyfaktoros struktúrát megerősítő faktorelemzéssel ellenőriztük (CMIN = 636,697, df = 152, p < 0,001; CMIN/df = 4,189; NFI = 0,902; TLI = 0,912; CFI = 0,898; RMSEA = 0,087 [0,080—0,094]). A Testi Abszorpció Skála függetlennek bizonyult a negatív affektivitástól (Kendall tau-b = 0,02; p = 0,515), jól korrelált a személyes testi tudatossággal (Kendall tau-b = 0,43; p < 0,001) és gyenge pozitív irányú együttjárást mutatott a pozitív affektivitással (Kendall tau-b = 0,12; p < 0,001), valamint a pszichológiai jólléttel (Kendall tau-b = 0,08; p < 0,05). Következtetések: A Testi Abszorpció Skála ideális eszköz lehet a self és az éntudatosság alapját jelentő testi tudatosság (a testérzetek nem értékelő jellegű, megfigyelői attitűddel jellemezhető reprezentációja) mérésére. | Background: The 19-item Somatic Absorption Scale was developed by David Watson to measure the dispositional aspects of attention focusing on internal body processes. The developer aimed at creating a questionnaire that is independent from negative affectivity/neuroticism, has a single factor structure, and assesses the proneness to continuously monitor healthy (non-pathological) body processes. The scale has not been published to date. Aim: The goals of the present study were the development and psychometric evaluation of the Hungarian version of the scale. Methods: Psychometric characteristics of the newly developed and back-translated Hungarian version were tested on a sample of university students (n = 426; 38.5% males; mean age = 20.8 ± 1.63 yrs). The Hungarian version of the Somatic Absorption Scale, the Miller’s Private Body Consciousness Scale (PBCS), the five item WHO Well-being Index (WHO-5) and the Positive and Negative Affect Schedule (PANAS) were completed by the participants. Results: The scale showed good internal consistency (Cronbach’s alpha = 0.84) and its single factor structure was confirmed by confirmatory factor analysis (CMIN = 636.7, df = 152, p < 0.001; CMIN/df = 4.19; NFI = 0.902; TLI = 0.912; CFI = 0.898; RMSEA = 0.087 [0.080—0.094]). The Somatic Absorption Scale proved to be independent from Negative Affect (Kendall’s tau-b = 0.02; p = 0.515), showed medium level correlation with the Private Body Consciousness Scale (Kendall’s tau-b = 0.43; p < 0.001) and weak correlation with the Positive Affect Scale (Kendall’s tau-b = 0.12; p < 0.001) and with the WHO Well-being Index (Kendall’s tau-b = 0.08; p < 0.05). Conclusion: The Somatic Absorption Scale might be an ideal tool to assess body awareness, i.e. the non-judgmental, ‘mindful’ awareness of internal sensations which serves as a base of self and self-consciousness

Insomnia symptoms do, but chronotype does not show relevant associations with mental well-being and negative dream experiences

Chronotypes are diversely associated with sleep quality and mental health. Eveningness is generally associated with lower sleep quality and with increased risk for mental health complaints. Along with insomnia symptoms, frequent dysphoric dreams might be key elements of disturbed sleep, and may also indicate psychological imbalance. Our cross-sectional online study aimed to examine whether eveningness can be considered as an independent risk factor of poor mental well-being or whether this association is explained by symptoms of insomnia. Secondly, we examined the associations between eveningness and frequent dysphoric dreaming taking into account the influence of mental well-being and insomnia complaints. Method: We released an online survey with Morningness-Eveningness Questionnaire, Athens Insomnia Scale, General Mental Health, and frequency of dysphoric dreaming: nightmares and bad dreams separately. We analyzed the data of 2077 participants (M AGE = 28.5, SD = 9.6). Eveningness showed a weak but independent association with mental well-being. Additional analyses showed no signs of associations between eveningness and dysphoric dreaming, such as nightmares and bad dreams. The frequency of bad dreams was associated with insomnia complaints and mental well-being, but nightmare frequency was only linked to insomnia symptoms, but not to mental well-being. Insomnia complaints emerged as a more robust factor in poorer mental well-being than the eveningness preference. Eveningness was not associated with dysphoric dreaming. Restoring insomnia might be essential in individuals at risk for mental health complaints

A szubjektív alvásminőség kérdőíves vizsgálata : a Groningen Alvásminőség Skála hazai validálása = A questionnaire based study of subjective sleep quality: The psychometric evaluation of the Hungarian version of the Groningen Sleep Quality Scale

Jelen tanulmányban bemutatjuk a Groningen Alvásminőség Skála (Groningen Sleep Quality Scale) magyar verziójának 201 személy adatain nyugvó pszichometriai jellemzőit. A skálát két független mintán — 123 egyetemista és 78 pszichiátriai beteg által kitöltött kérdőív alapján — vizsgáltuk meg. A Groningen Alvásminőség Skála belső reliabilitása mindkét minta esetében kifejezetten jónak bizonyult, a Cronbach alfa értéke mindkét esetben meghaladta a 0,85-ös értéket. A skála validitás vizsgálatát 4 különböző kérdőív — a WHO jóllét kérdőív rövidített változata (WBI-5), a Beck Depresszió Kérdőív rövidített változata (BDI-R), a Szubjektív Testi Tünet Skála (PHQ-15) és a Vonásszorongás kérdőív (STAI-T) segítségével végeztük el. A négy kérdőív adatai és az egyes kérdőívek alvásminőségre vonatkozó tételei mindkét mintán szignifikáns és közepesen erős korrelációt mutattak a Groningen Alvásminőség Skálán nyert eredményekkel. A skála bináris logisztikus regresszió analízise alapján a WHO-5, a PHQ-15 és (tendenciaszinten) a BDI-R szignifikáns hatása a teljes variancia egynegyedét magyarázta meg. Az eredmények alapján a Groningen Alvásminőség Skála magyar verziója kifejezetten jó pszichometriai jellemzőkkel bír, ezért úgy véljük, hogy a skála értékesen bővítheti a szubjektív alvásminőséget vizsgáló mérőeszközök sorát. | In the present article we examine the psychometric characteristics of the Hungarian version of the Groningen Sleep Quality Scale, based on the data of 201 individuals. The reliability and the validity of the scale was tested on two independent samples, composed by a healthy population of 123 university students and a patient population of 78 patients from a psychiatric department, respectively. The reliability of the Groningen Sleep Quality Scale proved to be considerably good, with the Cronbach alpha exceeding the .85 value in the two different samples. We analysed the validity of the scale by contrasting its results with four different questionnaires: the short version of WHO Well-Being Questionnaire — WBI-5, the short version of the Beck Depression Inventory — BDI-R, the Somatic Symptom Scale — PHQ-15 and the Trait Anxiety Scale — STAI-T. The results of the four questionnaires, and the sleep related items of the given questionnaires showed a significant and moderately strong correlation with the results of the Groningen Sleep Quality Questionnaire in both samples. Based on the results of the binary logistic regression analysis, the WHO-5, the PHQ-15, and (at tendency-level) the BDI-R showed a significant effect, by explaining one quarter of the whole variance of the scale. According to the results, the Hungarian version of the Groningen Sleep Quality Scale is sound from psychometric point of view therefore we consider that the scale is a valuable tool for the measurement of subjective sleep quality

Long-range alpha and beta and short-range gamma EEG synchronization distinguishes phasic and tonic REM periods

info:eu-repo/semantics/publishe